Gyermek
GYERMEK
Honnan is kellene elindulni…
Mire emlékszel vissza gyermekkorodból? Meddig tudsz visszamenni az emlékek útján?
…és csak saját kútfőből tudsz meríteni! Ez fontos!
Tudatában vagy annak, hogy emberi életeink sora a karma, a sors szálaival vannak átszőve, ám mi döntjük el, hogy mikor és hogyan akarunk ebben a Rend-Szer-ben helytállni? A döntést azonban nem emberként hozzuk meg, hanem egy MAGasabb szintű tudatként, mely a Szellemünk, amikor emberi Testbe költözünk egy-egy életre. Válogatunk, számítgatunk, majd döntünk a következő életút mellett. (Most lineáris idő szerinti megvilágításba helyeztem a mondandómat)
A felelősség, a döntés a Szellem kezében van minden esetben. Ha gyermeket vállalsz, vagyis eldöntöd egy másik személlyel közösen, hogy szeretnétek felnevelni egy új életet, akkor úgy tűnhet, hogy ez csak kettőtökön múlik, de valójában a születendő ember Szelleme dönt ebben a kérdésben. Írásom során felvetődhet benned, hogy felelősséget akarok áthárítani (a szülő felelősségét), vagy levenni a vállamról, de távol álljon tőlem ez a szándék.
A földi fizikai testbe érkező Szellem válogat az életek között, megtervezi élete útját, a sors és a karma szerinti kötelezettségeit, állomásait, hozott okulnivalóját, fejlődésének minden másodpercét áttekinti, mielőtt dönt. Látja leendő szüleit, rokonait, barátait, ismerőseit, szomszédait, országa politikusait, a bölcs tanítókat, akiktől tanulni fog, látja a kutyákat, macskákat, lovakat és csirkéket, ellenségeit és kínzóit is látja, tudatában van mindennek és mindenkinek. Megtervezi a díszletet is: a fákat, a házakat, a tavakat, a dombokat és hegyeket melyeken átkel, melyek között élni fog. Mindent lát előre, majd dönt. Döntése előtt pedig gondosan megállapodik a szüleivel, és minden más személlyel, minden apró történéssel és részlettel, hogy ki mit fog neki átadni a viselkedésével, a mondandójával, vagy csak a látvánnyal, amit egy környezet nyújthat. Ugyanezt tetted Te is, mielőtt megszülettél. Még a filmeket is látod előre, amiket majd megnézel életed során, és tudod előre, hogy melyik film mit fog neked sugallni, tanítani, milyen érzésekkel fog felvértezni.
Kedves Szülő! Mi múlik rajtad ezek után? Azt gondolod, hogy rajtad múlt a gyermeked fogantatásának időpontja, születésének perce? Nem hinném.
A Szellem-Lélek tudja, hogy mikor fogan meg a fizikai test, amibe majd születni szeretne. Ha mégsem alkalmas valami miatt, mert mondjuk leendő szüleinek sorsa, életútja még nem tart ott, ami számára megfelelő sors utat biztosít, akkor nem fogan meg a fizikai test, vagy spontán megszakad az áldott állapot. Vagy mondjuk az aznapi étel, a fogyasztott alkohol károsította az ivarsejteket és nem megfelelő egészségi állapotban egyesülnek. Ám ha mondjuk karmikusan egy fajta defektussal kell megszületnie, akkor viszont éppen, hogy olyan körülmények teremtődnek a fogantatásnál, melyek előidézik ezt az egészségkárosodást. Ezért fordul elő többek között, hogy a gyermekáldásra éveket vár egy pár, próbálkozások sora után már le is mondanak az utódlásról, és egyszer csak a reménytelenségből megérkezik az új helyzet, és másállapotba kerül a nő, a gyermek megfogan. Ellenkező helyzetben, amikor csak úgy fogan meg a gyermek, hogy nem tervezik, nem akarják, alig akarják vállalni: ott is a Szellem dönti el, hogy vállalja a sorsot, az életutat.
A fogantatás pillanatától a Szellem-Lélek figyelemmel kíséri fizikai testét, és már kapcsolódik hozzá. Felveszi a kapcsolatot a szülőkkel, és érzéseket, sugallatokat küld nekik. Sorsa a fogantatás pillanatában elkezdődik. Nem a születéstől, hanem a fogantatástól. A szülő pedig felelőssé válik. Felelős azért, hogy milyen szinten képes kapcsolódni az új élet, a születendő gyermek Szellemével. Milyen szinten teszi a feladatát, milyen szinten teljesíti vállalását, melyről megállapodott gyermeke Szellemével egy MAGasabb tudatossági szinten.
Az újszülött egy gyámoltalan, öngondoskodásra képtelen fizikai testtel jön Világra. A szüleire szorul teljes mértékben. Szelleme, vagyis tudata még nem válik el Felsőbb Énjétől, teljesen azonos vele. 2-4 éves koráig nem is különül el az emberi tudat a Felsőbb Tudattól. Mivel szinte teljesen cselekvőképtelen, majd 2-3 éves korig nem ura teljesen a fizikai testének, ezért a felsőbb tudat még nem engedi Útjára, nem hagyja sorsára. Azonban amikortól tudja, vagyis amikortól már „tudjuk az eszünket”, („amióta az eszemet tudom”) a Szellem tudatos fejlődése akkor indul el, sorsunk Útjára indul.
Ha a lineáris idő alapján, és emberi dimenzióban gondolkodunk, akkor itt és most elengedhetjük a kormányt, és robotpilótára kapcsolhatjuk a sorsunk járművét. Ám nem csak emberek vagyunk, és nem csak a fizikai síkon létezünk. Ezért magasabb szinten létező részeink, Szellemünk és Lelkünk is azonos velünk, bár tudatunk elkülönít tőlük, azért nagyon sokszor tudunk hozzájuk kapcsolódni, kapunk tőlük érzéseket, sugallatokat. 3 évesen megtörténik a leválasztás, az ego belép az életünkbe, és elkezdünk a szüleinkre figyelni, a Világra rácsodálkozni, és megtapasztalni minden részletet és minden másodpercet. A Szellem-Lélek érez, érzékel mindent, amit a fizikai test megtapasztal, de a tudatos tudat, vagyis az emberi tudat, melynek része az ego, ő valamilyen szinten elkülönül a Szellemtől és Lélektől, az anyagi síkra szorul az ember és test-tudatossá válik, azt gondolja, hogy elkülönült, és a Világ rajta kívül létezik, és nem képes hatni a Világra, hanem a Világ hat rá, amin ő nem képes változtatni. Egóssá válik az ember 6 éves korára.
Nagyjából így történik a legtöbb embernél. Az Univerzum folyamatai, a korábbi vaskori erők ezt kívánták meg az emberiség nagy hányadától, így beszűkült tudattal (Szellem) a környezettől és egymástól való teljes elkülönültséggel, a szüleinknek (gyermekként) kiszolgáltatva éltünk le több életet, generációról-generációra hurcolva a karmikus ok-okozat törvényét, mely kihatott sorsunkra, életünkre.
A gyermek nem tudja magát megvédeni szülei akaratától, ha a fizikai erejével él és visszaél a szülő. Mentális, érzelmi és fizikai erőszakot alkalmaz gyermekével szemben. Miért? Mert ezt kell tennie! Mert születése előtt gyermeke Szelleme ezt adta neki feladatul. Miért? Mert egy korábbi életben ez fordítva történhetett meg, ahol az apja volt éppen a fiúgyermek, és megverte, üvöltött vele, és ez a karma törvénye szerint olyan ok, mely okozatot eredményez: „Kölcsön kenyér visszajár”, a kozmikus egyensúly nem tűr meg elbillenést a nagy egyensúlyban, vissza kell billenteni, tehát fenéken kell billenteni azt büdös kölköt, amiért meghúzta a húga haját, mert ő is, amikor egy másik életemben az anyám volt, akkor pofon vágott, mert a szomszéd fiút megvertem…
…és ez így megy életről-életre, sorsról-sorsra évszázadokon évezredeken keresztül?
Nem!
Az Univerzum EGY velünk. A Nagy Szellem (Forrás, Ős-Ten) és a Mi Szellemünk EGY. Az ÉN Szellemem és a TE Szellemed a MAGasabb tudatossági szinteken EGY, csak ahogy haladunk a dimenziókban alacsonyabb SZÍNtekre, úgy válnak ezek részekre, de a Nagy Szellem végig azonos az alacsonyabb szintekkel, vagyis tudatában van Minden dimenzióval, Mindennel, mert ő a Mindenség, és gyakorlatilag minden rész Ő MAGa. Az EMBER Szelleme a Nagy Szellem apróbb része, de EGY vele. Minden EMBER így kapcsolódik hozzá, és így kapcsolódik egymáshoz is. A Nagy Szellem EMBER Szellemként tapasztal, tanul, fejlődik majd a karmáján keresztül tanultakat hordozva fejlődésében bejárva a szinteket végül visszakerül a Forrás Tudatossági Szintjére, miáltal a Forrás többé válik, gyarapszik.
A Világ Mindenség így futja köreit, így fejlődik és tapasztal.
Most a földi EMBER léphet egy SZÍNtet. Ezért tudatosabbá válhat. Jobban ráláthat emberi mivoltára. Megtudhatja Ki is Ő valójában. Így a végtelennek tűnő karmikus sor megszakítható. Ez a fejezet lezárható. Ha akarjuk, ha akarod. Szabad akaratodból.
Kedves Szülő! Akarod? Vagy folytatod a sort? Amit megszenvedtél gyermekként, azt tovább akarod adni a következő generációnak? A fizikai ütleget, az „amíg az én asztalomnál eszel, addig azt csinálod, ami én mondok!” sorsot? Ezt akarod? Megteheted…
De ha Tudatos vagy, akkor nálad ez a sor(s) megszakad. Mert Te már tudod, hogy megjártad apaként, gyermekként, anyaként, testvérként, szomszédként, barátként, ellenségként, mostohaként mindazt az Útvesztőt, mit rád mért a karma, a fejlődési Út. A Kozmosz Mérlegét most helyére billentheted…
Mit tegyél?
Adok néhány tanácsot, melyet megSZÍVlelhetsz, ha akarsz.
A gyermeked nem az alárendelted (egyik ember sem az). Ugyanolyan ember, mint te. A sorsa az élete az övé. Ha bántod, akkor a sorstól visszakapod az ütleget, vagy a megrovást. Ha kíméled és kiszolgálod, akkor megnehezíted a tanulását és okulását, és amitől megvédted gyermekként, azt felnőttként el fogja szenvedni, de sokkal fájdalmasabban és gyötrelmesebben. Ha beleszólsz az életébe, akkor korlátozod a szabadságában. Ha nem engeded, hogy tegye, amit akar, akkor a szabad akaratát gátolod, vagyis falakat húzol köré, börtönbe zárod. Tudd!!! Gyermeked 3 éves korától Önálló Személy, Teljes Ember. Saját sorsának kovácsa. Ha kéri a segítséged, köteles vagy lehetőségeid határain belül segíteni, nem erőn felül. Ha nem kéri, akkor köteles vagy engedni, hogy hibázzon! Köteles vagy megengedni neki, hogy tegye, amit akar. Az ő felelőssége, ha megbotlik. Ha elesik és beveri a fejét, az az ő dolga. Ha sérülnie kell, azt ne tőled szenvedje el, hanem attól, akit megírt magának, de az ne te legyél. Engedd szabadon élni. Ha elhagy, akkor fogadd el. Ha rád akaszkodik felnőttként, és élősködik rajtad, akkor el kell rúgnod magadtól. A madarak megtanítják a fiókákat repülni, és engedik őket szárnyalni. Amint megtanulták a repülés tudományát, nincs helyük a fészekben. Gyermeked életéért az őrangyalai felelnek. Ha meg akar halni, az ő szabad döntése. Ha balesetet szenved, az az ő sorsa. Nem tudod megvédeni, nem tudod megóvni. Ha beleavatkozol az életébe, a sorsába, akkor ártasz neki. Csak akkor tehetsz érte bármit, ha kéri, és te képes vagy lehetőségeidhez mérten segíteni neki. Ha 3 éves, ha 23, ha 43, akkor is az anyja vagy, akkor is az apja vagy, de semmikor nem avatkozhatsz bele a sorsába. Gondoskodj róla, Beszélj vele, Szeresd, Tanítsd, de ha nem kéri, nem igényli, akkor engedd meg neki, hogy hibát kövessen el. Ha hibázik, nehogy megródd érte. Akkor is Szeresd, és értsd meg őt. Fogadd el olyannak amilyen, amilyenné a sorsa tette őt, minden hibájával és erényével együtt.
Ha így teszel, akkor nagyon valószínű, hogy soha nem fogod elveszíteni a szeretetét. Lehet, hogy fizikailag távol lesz tőled, de a lelke időben és térben veled marad, hiszen a Lélek és a Szellem, az asztrálvilág és a mentálvilág téren és időn kívüli örök Fény.
Szívleld meg és mérlegeld mindezeket, s tégy belátásod szerint…
a televízióban nézhető műsorok, rajzfilmek, reklámok, híradók a gyermekkorúaknál 20 %, a felnőtt korúaknál 10 % maradandó károsodást okoznak. Fontold meg, hogy önként aláveted e magad a hatalom egyik romboló hatású eszközének.
Ide kapcsolódik a következő írásom:
Tudatosság-Egység /Mikrokozmosz-Makrokozmosz/
Hasonló írásokat olvashatsz a Tantra-Fény-Mag weboldalon
Kristóf István
