Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

FényTUDAT

2016.dec.24.
Írta: kr.IST.óf.IST.ván Szólj hozzá!

Tudatosság-Rezgésszint

Tudatosság-Rezgésszint.

Amikor megérted, hogy a VILÁG érted van, onnan már az Utadat szolgálja. Lelj rá ÖnMAGadra! Kattanj rá a Tudatosságodra!Katt ide!

Rezgésszintünk, vagyis hogy milyen emelkedettségi szinten vagyunk adott pillanatban, vagy időben, az a tudatállapotunktól, fizikai állapotunktól, és lelki állapotunktól függ. Ezzel nagyot mondtam mi? Jó, persze ezt már régen tudjuk a tudatosság nélkül is. Akkor rátérek a lényegére. Fizikai állapotunkat alapjában a táplálkozással, testedzéssel, és a test számára nyújtott pihenéssel, relaxációval, kényeztető dolgokkal tudjuk leginkább befolyásolni. Betegségek, fizikai tünetállapotok esetén az auránkból (lélekruhánkból) érkező hatások a meghatározók, vagyis a lélek állapota hat ki a fizikai testre. Tehát lelki egyensúly esetén a fizikai egyensúly is beáll. Azonban ehhez sokat kell dolgoznunk a lelkünkön.

Lelki blokkjaink a tudat, vagy Szellem által kerülnek lenyomatként a Lelkünkbe, vagyis az auránkba. Ezek egy része a tudatalattiból, egy része a tudatos tudatból, vagyis a primer tudatból kerül lelkünkbe, mint blokk. Ilyenkor az előhozatal is hasonlóképpen megy végbe, vagyis amiről tudunk, azt normál tudatállapotban tudjuk előhozni, mint információt a lelki blokkról (negatív energia, lelki bántalom, sérülés). Ami a tudatalattiba kerül, vagy került, azt csak a tudatalatti segítségével tudjuk a lélekruhánkból elővarázsolni és behozni az elsődleges tudatba. Ezt általában meditációban, alfa állapotban tehetjük meg, amikor tudatunk a köztes tudat állapotába kerül, és átjárót nyit a tudatalatti és a primer tudat között.

Mindezekről miért is beszélek? Mert a rezgésünk, emelkedettségünk legfőbb befolyásolója, hogy mennyi ilyen lelki terhet cipelünk a lelkünkben. Ezektől nehéz megszabadulni, mivel egy részük a tudatalattiban munkálkodik, van olyan, amit másik életünkből hoztunk, vagyis karmikus blokk, és sok olyan van, amit adott korunkban, azon a lelki és szellemi fejlettségi szinten még nem tudtunk megoldani,amikor ért bennünket a stresszhelyzet,ezért elástuk mélyre a lelkünkbe. Ezen felül napi szinten is sok ilyen blokk keletkezik, amit egy negatív hozzáállással szintén „ügyesen” beépítünk a lelkünkbe, ahelyett, hogy azonnal, ahogy jön elengednénk, vagyis nem vennénk fel egy bennünket érő stresszhelyzetben. Ez alapján ha sok a lelki blokkunk, és emiatt folyamatosan nyomott a hangulatunk vagyis kedvetlenek, negatívak, pesszimisták vagyunk, akkor a napi szinten érkező stresszből is több lelki blokkot építünk be az auránkba.

Egy fontos dolog, amivel nagyságrendet léphetünk előre. Este mielőtt lefekszünk aludni, vegyük számba, kik bántottak meg bennünket aznap, kikre haragudhatunk. Ezeket a negatív érzéseket engedjük el, bocsássunk meg, hiszen mi írtuk meg nekik a sorsunk forgatókönyvébe, csak nekünk segítettek. Jézus intelme volt ez: „Soha ne feküdj le haraggal a szívedben!”. Mindez miért is fontos? Mert minél több blokk van a lelkünkben, annál kevésbé tudunk lelki egyensúlyba kerülni, és az önszeretet, szeretetet, a feltétel nélkül szeretetet megélni. A rezgés magas szintje pedig nem más mint a szeretet, a mindenség teremtő fénye. Sok munkával jár a blokkok feloldása, de megéri megszabadulnunk tőlük. Meditáció, csakratisztító meditáció, családállítás, karmikus utaztatás, jóga,tudatos oldások stb. Ha kitartó vagy, és gyakran oldasz ezekre a blokkokra, akkor érezni fogod a hatásukat is, és egyre jobban leszel. Ha gyűlölet,harag,düh van benned, akkor a környezetből is ezek a dolgok érkeznek feléd, és ezeket az energiákat táplálod, míg ha oldasz, elengedsz,megengedsz, SZERetsz, akkor a pozitív energiákat táplálod, és ezek fognak visszatérni hozzád sokszoros erővel. Így tudsz rezgést emelni.

Elmesélek egy nemrégen velem megesett esetet. Éppen olyan helyzet adódott, hogy nem ehettem húst (ez ritkán fordul elő velem), és otthon nem volt olyan étel, amihez kedvem lett volna. Régen ettem pizzát, kicsit kívánós is voltam, és arra gondoltam, hogy egy sajtos pizza jó választás lenne. A plaza szolgáltatóit bejárva, egy elkülönített kis részbe jutottam, leültem, majd rendeltem egy sajtos pizzát. Az enyémen kívül még 2 asztalnál ültek. Mivel más sürgős dolgom nem akadt, így amellett döntöttem, hogy nyugodtan, ráérősen költöm el az ételt. Hamarosan ki is hozták, és hozzáfogtam az evéshez. Ahogy ettem, folyamatában figyeltem a történéseket. Az egyik asztaltól távozott egy párocska, miközben egy másikhoz érkeztek vendégek. Már 5 asztalnál ültek. Mintegy fél óra múlva ismerős családot pillantottam meg az éttermen kívül. Lassan sodródtak az eseményekkel, míg kikötöttek az étteremben. Mellettem ültek asztalhoz, közben-közben beszélgettünk, néhány gondolatot kicserélve. Az emberek közben jöttek és jöttek, így meg is telt a következő 10 percben az étterem. A felszolgáló lány csak kapkodta a fejét. Az ismerős család végzett és elment, pár perc múlva én is fizettem. Közben a pincérlány megjegyezte nekem, hogy amióta itt dolgozik, soha nem volt telt ház, nem is érti mi ez… Én sejtettem az okát, s a szájam sarkában ugyan ketchup maradékot nem, de egy sejtelmes mosolyt azért odaragasztottam, és feldobva távoztam a helyiségből. „Sok jó ember kis helyen is elfér.” A rezgés lassan emelkedett az étteremben, és ez odavonzotta a többi embert, így szaporodott fel a létszám. Legyen lélekkönnyítő felemelő napotok!

Ezt a cikket és hasonló írásokat olvashatsz Tantra-Fény-Mag nevű oldalamon.

TUDATOSSÁG-Rezgésszint

https://www.tantra-feny.hu/2016_12_24_tudatossag_rezgesszint.htm

Kristóf István

Tudatosság-Halál

Tudatosság-Halál

Amikor megérted, hogy a VILÁG érted van, onnan már az Utadat szolgálja. Lelj rá ÖnMAGadra! Kattanj rá a Tudatosságodra!Katt ide!

Már érintettük a halál témakörét, azonban nem túl részletesen, így azt gondolom talán szánjunk rá néhány gondolatot, hogy megérthessük, és megkönnyítsük viszonyulásunkat hozzá.

 

A halál voltképpen visszatérés a magasabb síkokra. Nem a vég, ahogy az anyagba ragadtak gondolják. Tudjuk, hogy számos inkarnációt élünk meg a Földön, a számunkra berendezett küzdő és játszótéren. A 3. dimenzióban ez egy időhöz kötött folyamat, ahol egymás után követik egymást az évek-évtizedek-évszázadok-évezredek-eonok. Így beszélhetünk egymás után megélt életekről. Ki-ki amennyit megélt, és amennyit meg fog élni. Az életeink percről-percre meghatározott forgatókönyv szerint játszódnak, akár egy film, melynek főszereplői vagyunk. Tehát ezek a Mi életeink, a Mi filmjeink,így a Mi felelősségünk, hogyan éljük le ezeket.

 

Ha a szabad akaratunkat bevetjük, amihez minden jogunk megvan a Földre születéskor, akkor a forgatókönyvbe beleszólunk, a forgatókönyvet e miatt módosítani kell, vagyis a magasabb létsíkon lévő Felsőbb Énünk, aki kapcsolódik a tudatunkhoz, és velünk együtt tapasztalja mindazt, amit megélünk (gondolatok, érzelmek, érzékelések, és tettek szintjén) a maga szintjén egy-egy szabad akaratból megtett történéssel egy időben módosítja a forgatókönyvet, és a sorsunkat új mederbe tereli. Az ő síkjában nincs idő, ezért ő nem egymás után éli és látja életeinket, hanem egyszerre látja és tapasztalja valamennyit.

 

Szabad akaratból hozott döntéseink okot adnak a sorsunk átírására, ha ez az ok kihat más életeinkre, akkor karmáról beszélünk. Életeink fő célja, hogy tanuljunk, tapasztaljunk, megéljünk olyan dolgokat, amiket csak a sűrű és alacsony rezgésű fényben, vagyis az anyagi világban tudunk. Ezen tapasztalatokkal térünk vissza a magasabb létsíkokra a halálkor. Gyakorlatilag ilyenkor újraegyesülünk Felsőbb Énünkkel. Halálunkkor kilépünk a Testünkből és a Szellemünk, valamint a Lelkünk (Auránk-Asztráltestünk) együtt emelkednek át egy másik síkra. Ebben a köztes síkban 48 napig tartózkodhat Lelkünk(és Szellemünk egysége). Addig van elegendő saját energiája a maradáshoz. Ez alatt el kell búcsúznunk mindattól és mindazoktól, akiket és amiket hátrahagyunk. Nekik akik még a Földön maradtak, pedig el kell engedniük bennünket, hogy visszatérhessünk eredeti létsíkunkra. Ideális esetben ez 48 napon belül megtörténik. Földi idő szerint ezután 2 év amíg a sorsunkat és karmánkat kielemezzük, levonjuk a tanulságokat, áttekintjük a tapasztalásokat. Ha letelik a 2 év, akkor ismét leszülethetünk a Földre, de ez lehet sokkal több idő is. Leszületés előtt természetesen ki kell dolgoznunk a forgatókönyvet a sorsfeladatok, és karmikus következmények szempontjából, és találnunk kell egy erre ideális testet és életet.

 

Nagyon egyszerűen és szemléletesen tehát egy-egy élet úgy zajlik, hogy megszólal a hangszóró az öltözőnkben, kezdődik a forgatás, sminkelünk, felvesszük a jelmezt (A Testünket) és a belépünk a forgatás helyszínére, vagyis leszületünk. Ekkor azonban már csak a földi létet érzékeljük, és elfelejtjük kik voltunk, és honnan jöttünk. Szellemünk a Felsőbb Énünk Földi része folyamatosan kontroll alatt tart bennünket, velünk van egész életünk alatt. Persze sok segítőnk is velünk van közben, akik segítenek, hogy nehogy máskor szenvedjünk balesetet, vagy haljunk meg, mint ahogy az a forgatókönyvben meg lett írva. A halálunkkor ezek alapján nem történik más, mint hogy levetjük a földi jelmezt, és visszatérünk elfeledett Világunkba, magasabb dimenziónkba.

 

Egy dolog azonban nagyon fontos. A sötét középkorral együtt téveszmék, rossz (ám valószínű,hogy szándékos) dogmák lettek elültetve az élet és halál dolgairól az emberek tudatában. Ezek a hatalmat szolgáló eszmék a félelmekre hatottak, a félelmek által kívánták a felkapaszkodott hatalmat megtartani, és sajnos ez a középkori felfogás a mai napig itt él bennünk. Félünk a haláltól! Számtalan cselekedetet bűnnek könyvelünk el. Az élőknek és a más létsíkokra visszatérőknek (halottaknak) egyaránt hátrányos és rossz szemlélet, és szokásrendszer maradt vissza a mai napig.

 

A halál más kultúrákban fehér ruhában ünnepelendő esemény, mely mindenki számára pozitív kicsengésű. Nem félelmet áraszt, és veszteséget, szomorúságot, hanem befejezést, lezárást, egy új kezdetet. Ez lenne a normális és követendő. Ha azonban nem engedi el egy élő a meghalt hozzátartozóját, nem bocsátja el szeretettel és elfogadással, esetleg megbocsátással a létsíkjára, akkor szegény Lélek(és Szellem) itt ragad a 48. napon túl, amit úgy tud átvészelni, hogy energiát szív el az élő emberektől. Ez egy természetellenes folyamat. Fontos, hogy szeretettel és elfogadással bocsássuk el halottunkat az útjára, a Világba, ahová való, ahová mi is vissza fogunk térni. Magunknak és neki okozunk azzal karmát, ha sirámokkal és megkötő szavakkal itt tartjuk őt ezen a létsíkon. (Miért haltál meg? Ne hagyj el! Maradj velem! Nem teheted ezt! stb.) Ezekkel idekötjük, és számos bajt okozunk vele, ahelyett, hogy elfogadnánk és szívből örülnénk, hogy jobb helyre emelkedhetett fény-testvérünk. A hiánya valóban fájdalomként és hiányként mutatkozik Lelkünkben, azonban ez a mi gondunk, önzés lenne e fájdalom miatt ide kötni, és felesleges negatív karmát okozni neki és magunknak.

 

A magyar őshagyományban a halottól ünnepélyesen búcsúztak el. Megterítettek a helyén az asztalnál, kedvenc ételét megfőzték, majd közösen leültek az asztalhoz. Asztrálteste részt vett a halotti toron, és ott minden szerette elbúcsúzott tőle, szeretettel elengedte, így gond nélkül távozhatott a földi világból békességgel. Fontoljátok meg mindezt, és cselekedjetek belátásotok szerint. 2015-ben sok Lélek dönthet amellett, hogy visszatér a Valódi Világba, a Fénybe, ne ragasszátok ide őket, már ha megértettétek mindazt ami e sorokban foglaltatik. Békés, megélő napokat kívánok Mindenkinek.

Ez a cikk és hasonló írások olvasható Tantra-Fény-Mag nevű oldalamon.

TUDATOSSÁG-Halál

 

Kristóf István

Tudatosság-EgysÉG /Mikrokozmosz-Makrokozmosz/

Tudatosság-EGYsÉG Mikrokozmosz-Makrokozmosz

Amikor megérted, hogy a VILÁG érted van, onnan már az Utadat szolgálja. Lelj rá ÖnMAGadra! Kattanj rá a Tudatosságodra!Katt ide!

TUDATOSSÁG-EGYsÉG. Az Egység lényege, hogy egy közös Forrásból érkeztünk. Valamennyien ugyanazt a Felsőbb Szellemet képviseljük, aki mindannyiunkban ott éli meg a földi Létet. Emellett azonban a sokféleség is jelen van planétánkon,hiszen ezért (is) létesült ez a Világ, hogy a Nagy Szellem számos „kis szellem”-en keresztül tapasztalást nyerjen, és így gyarapodjon, és fejlődjön magasabb szintekre lépve. A kis szellemek pedig törekednek a Nagy Szellem szintjét lassan elérni. Felemelkedni!

A legfontosabb ebben a REND-SZER-ben, hogy tudjuk nem versenytársak vagyunk, hanem ugyanannak a Nagy Egységnek a részei, sejtjei, tehát nem versenyeznünk kell, legyőzni a másikat, irigykedni a másikra, hanem segíteni embertársunk fejlődését és emelkedését. Ennek módja pedig a feltétel nélküli szeretet megtapasztalása, ami az önelfogadás és önszeretet útján keresztül hoz közelebb önmagunkon keresztül a másikhoz, így emelve feljebb felebarátaink szívből történő szeretete, és maradéktalan elfogadása felé. Nem ellenségek vagyunk. Testvérek Egységben.

Amint fent, úgy lent, és amint kint úgy bent, így érted meg az egy varázslatát. A hermetika, vagy hermetikus filozófia alapösszefüggése, amit az atlantiszi Thoth (Hermes Trismegistos görög, és Mercurius római vonatkozásban) hozott Egyiptomba Atlantisz elsüllyedése után. Ez a kinyilvánítás örök, és a mi mindennapi tudatosságunk egyik fontos iránytűje. Mit is jelent? Hogyan illesszük bele mindennapjainkba? Az első fele a fent és lent a létsíkokat jelzi, azok felsőbb és alsóbb szintjeit. Az ember (Adam) mint mikrokozmosz, a Makrokozmosz, a világegyetem, az univerzum(Adam Kadmon) analóg leképezése, kisebb egysége (egyúttal szerves része), de mint Szellem, vagy Tudat a kozmikus Tudattal azonos „makett”. Tehát a Nagy Szellem, az Univerzum leképezése, és kisebb egysége az emberi Szellem. Az ember hármas egységének-Szellem-Test-Lélek-egyike. A Szellem a világegyetemmel azonos korú, így örök életű. Ha meg akarjuk érteni az Univerzumot, akkor nem kint kell vizsgálódnunk, és kutatni a távolba, a magasabb dimenziókba küldve mindenféle szondákat, hanem csak önmagunkat kell vizsgálnunk, és megértenünk. Tehát amint kint, úgy bent, azt jelenti, hogy a bennünket körülvevő világ megértésének kulcsa bennünk rejlik. Ha minderre rájövünk, akkor megértjük, hogy a Forrásal, a Teremtő Fénnyel, a Mindenséggel egyek vagyunk, az Egység így áll fel, így értjük meg az egy varázslatát.

Mit tegyünk ha eddig eljutottunk? Kezdjünk önmagunkra figyelni, önmagunkba tekinteni, elkezdeni önmagunk boldogulásán, és fejlődésén dolgozni. A lelkünk múltból, gyermekkorból, és karmikusan hozott terheit, blokkjait kezdjük el felismerni, és feloldani, elengedni. Mindennapjaink fárasztó, és dühítő játszmáit magasabb nézőpontból vizsgálni, nem engedni a félelmeknek és kétségbeesésnek. Minden részünket adjuk át a szeretet érzésének. (Természetesen a földi létben ez nem folyamatos és állandó érzés, hiszen számos karmikus kiegyenlítést és sorsfeladatot kell folyamatosan megoldanunk, ami kizökkent ebből az állapotból gyakran, de törekedni mindig lehet erre, és egyre hosszabb időre bele is lehet kerülni.) Ha ezt tesszük, akkor lassan a világ gondjai, és bajai eltörpülnek majd, és egyre közelebb jutva a bensőnkben, önmagunkkal alkotott Tudati-Szellemi egységben fogjuk magunkat találni. Ha ez is megvan, akkor eljutunk oda, hogy a bennünk kialakult időszakos, de egyre hosszabb ideig tartó harmónia, egyensúly, középponti állapot megtapasztalásakor a külvilág is mintha másként működne. Mintha egyre kevesebb gond lenne ettől fogva a világban, kevesebb bosszúság érne bennünket a családtagjaink, a munkánk, a hétköznapok területéről, sőt akár a helyi, országos és világ szintű gazdasági és politikai szférából is mintha kevesebb lehúzó információt kapnánk. A belső Rend kialakítja a külső Rendet, és jól működő, a boldogulásunkat támagató Rend-SZERré vált át minden körülöttünk. Mindenkinek MAGvas gondolatokat kívánok, a Fény öleljen minden nap bennőtöket!

E cikk és hasonló írások olvashatóak Tantra-Fény-Mag nevű oldalamon.

TUDATOSSÁG-EGYsÉG /Mikrokozmosz-Makrokozmosz/

https://www.tantra-feny.hu/2016_12_09_tudatossag_egyseg_mikrokozmosz.htm

Kristóf István